Elöadás 2014 ben Budapesten, a "Magyar Eszperantó Szövetség" helységében.

Kultúrökológia és új gondolkodás

A természet ökológiája az utóbbi időkben nagyon aktuális témává vált. Megmutatkozott a nyersanyagok észszerű felhasználásának a szükségletessége földünkön, úgy mint egy házban.

Mert a folyamat minden embert érint, de az érdekek mégis különbözők maradtak, politikai dimenziót kapott a probléma. Sőt ökológikus politikai pártok létesültek.

Mint a legtöbb tudományos fogalom az ógörög jelentéséböl indul ki. Görögül ökológia valamely ház gazdaságát jelenti. Közel van általánosan a gazdaság fogalmához, csak itt meg kell gondolni (azért a logika) az optimális anyagi használat mennyiségét.

Mint új, jött ehhez a fogalomhoz, hogy tapasztaltuk egész földünk háziasságát. A klaszikus görög gondolkodás szerint csak a mi saját házunk volt fontos.

Nagy sokk keletkezett, amikor kimutatkozott hogy, az emberi társadalom dialektikusan többé már nem szétválasztható, ellentétekbe a klaszikus gondolkodási mód szerint. Mert a jelenben az egész lett veszélybe. Ezért az egész gondolkodási módját kell megváltoztatni.

A filozófia már több mint száz évvel ezelőtt figyelmeztetett a jövendő problémára. Jelenünkben a természetben egyértelműek lettek a tények, a gondolkodási mód szükséges megváltoztatására.

Mondhatjuk, hogy az ökológia modern értelmében, megnyitotta a bizonyítékot az új „dialógikus gondolkodás“ szükségességére; vagyis, a „szükséges dialógikus viszonyt a természethez“.

Tudományosan bebizonyított tény, hogy az embernek szüksége van a földi továbbéléshez a természetre. Viszonya nem lehet elég a kihasználásban, hanem meg kell gondolni a megörzést és a rekreációt is.

Tudományos megfigyelések és kisérletek próbálják megmutatni a szükséges utat, a maradandó megörzés és lehetséges megújulás irányába, az emberiség exiztenciális földi túlélésének.

Ez az új gondolkodási mód szerint, mely az embernek a természethez való viszonyában mutatkozott, az is kinyilvánult, hogy a léthez szükséges természetnek különbözőnek kell lenni.

Vagyis: A gondolkodási módot kell megváltoztatni. Mert a klasszikus gondolkodási mód, nem képes megoldani a jelenlegi problémákat. Ennek dialógikus viszonyra van szüksége a különbözőségben, hogy megfelelő megoldást tudjon találni a jelen valóságos világában.

De az embernek nem csak természetére, meg természeti környezetre van szüksége, hanem szüksége van, hogy túléljen mint ember, a kulturális környezetre is.

Történelmi tapasztalatok és kutatások megmutatták, hogy az emberiség szellemi továbbfejlődése a különbözö kultúrák viszonyának egymásra hatásában történnek.

Mint ahogy az emberi életre képes környezetnek szüksége van a természeti különbözőségre, úgy van szüksége a szellemi továbbfejlődés képességének kulturális különbségre.

Ezért, kultúrökológia a kultúrális környezet védelme, mint a természetvédelem a természetes környezetnek a védelme.

A tudomány viszonylagosan nemrég foglalkozik az ökológia témájával és a körölötte levő problémákkal. A kutatás ténylegesen még a kezdetében van, az „inter-diszciplináris- szférában“ (köziségben), inter (között), ökológia, kultúrtörténelem, antropológia, biológia, szociológia, pszichológia, szociálpszichológia, politológia, stb.

Mi hozzáadhatjuk hogy, az eszperantóban már a kezdetétől ismert és használt hazai terület, „közi-ségi-terület“ (inter-eca-sfero), amelyben az eszperantó ertedetileg keletkezett, fejlődött és kitartóan mostanáig meg is maradt.

Ezek a nézetek szerint feltehetünk kérdéseket és adhatjuk rá a feleleteket:

Mik a kultúrökológia feladatai? A jelenlegi az időszerű válaszok:

1. Védeni a világ kulturális és a nyelvi különbségeit. Pszichológiai tanulmányok adták a bizonyítást, hogy az ember csakis mint szociális lény tud megélni. Vagyis; szüksége van szociális környezetre.

2. Védeni a kultúrszabadságot az agressziv kultúráktól. A különbözőség veszélyeztetve van az agressziv kultúráktól, melyek elnyomják és megsemmisítik a gyenge kultúrákat.

3. Védeni a környezetet kultúrszpamtól. Jelenlegi nagy problémát okoz a kultúrszpamnak a kitejedése, melyek zavarják a kultúra lényeges értékeire való figyelmet és koncentrálódást.

Az 1. pont egzisztenciális feltétele az ember földi jelenlétének.

A 2. és a 3. pont úgy tünik, mint ha dialektikus ellentétbe lennének egymással.

-egyik oldalon, az információ végtelen szabadsága (pld. az internetben) spamot termel -másikoldalon, az agresszív nyelvek, kultúrák elnyomják és gátolják a gyengébek jelenlétét

A kultúrökológia feladata lenne, ezt a dialektikus ellentétet, dialógikusan megoldani, egzisztenciális tudatossággal, az emberiség továbbfejlődését lehetővé tenni.

Kultúrökológiai magyarázata egyes szociális összefüggéseknek

1) Emberhez viszonyuló tudományok bebizonyították az emberi egzisztencia szociális függését –szociológia, pszichológia, szocálpszichológia, stb. –szociális kapcsolat, vagyis; valamely kulturális, nyelvi, tartozás nélkül, az ember nem tud megélni a világban.

2) Jelenleg a személyiség a társadalomban szabadon döntheti el, hogy melyik kulturális hatás alá akarja vetni magát. –már csak egy pár évvel ezelött, ez nem volt lehetséges, az àllam monopólja miatt. –a modern kommunikativ rendszerekkel ez a meghatárolás mindig jobban fel van oldva. –de a közönséget meg kell védeni az individuális önkénytől is, vagyis a spamtől.

3) Minden kultúrspam egy személynek, amit ő nem tud megérteni. –kultúrspam zavarja a környetetet –ha valaki egy nekem nem érthető, idegen nyelven beszél - pld. ha valaki nyilvános környezetben telefonál és én nem hallom a választ

4) Udvarias lenne, nyilvánosan csak egy olyan nyelvet beszélni, melyet a környezetben mindenki ért. –a probléma egy olyan nemzetközi környezetben mutatkozik, ahol különböző nyelvet beszélők egy helyiségben jönnek össze –pld. eszperantóval lehetne legáltalánosabban és demokratikusan ezt a problémát megoldani, mikor különböző nyelveket beszélőknek egy ugyanazon helyen kell összejönniök.

A kultúrökológia megértésének fejlődése

A klasszikus definició szerint, a kultúrökológia csak egy része az etnológiának, mely a társadalom viszonyát kutatja a természet iránt. Melyben az embernek elsősorban magát kell természet elleni harcban állítani és erősíteni. Mely nézet manapság egyáltalán nem elegendő.

A kultúrökológia aktualitásában teljesen megjelenik a különbség, a mostani aktuális dialógikus új és a dialektikus régi-klasszikus gondolkodás módja között, mely szerint még a környezet elleni harc áll a központban.

A kultúrökológia jelenünkben egy önnálló aktuális tudománnyá vált, mely a kultúrák dialógikus viszonyainak egymásra hatását és azok szükséges különbségét kutatja.

Nem csak a mi viszonyunkat a természethez és a természet hatását a kultúrára, hanem a különböző kultúrák egymásra hatását, igen, a már létező termézeti különbség modelja szerint, de mint önnálló tudomány, mely elsődlegesen a kultúrák különbségének dialógikus egymásra hatásával foglalkozik, melyet lényegesen a nyelvi kölönbség határoz meg.

Elégé álltalánosan definiálja J. H. Steward, a modern ökológia megalapozója: „Kultúrökológia olyan folyamatok tanulmányozása , melyeknél valamely társadalom alkalmazkodik a természethez.“

Ez a definició magába tudja fogadni, a mostani legaktuálisabb kultúrökológia kimutatását is; éspedig: Az emberi környezet csak akkor életképes , a legújabb tudományos kutatások szerint (biológia, szociológia, pszichológia, politológia, stb., közi-inter tudományok), ha magában van a természeti és kulturális különbség.

Az ökológia fogalma szoros kapcsolatban van a biológia és darvinizmus klasszikus tudományi gondolkodásával, mely szerint az embernek harcolnia kell a természet, meg egymás ellen is.

Valójában a modern ökológia teljesen megváltoztatta célját. Az ember ne harcoljon a természet ellen, hanem dialógikus viszonyban figyelje mit mutat, mit mond, tanuljon tőle, védje és alkalmazkodjon hozzá.

Igy váltóztatta meg az ökológia, a klasszikus dialektikus gondolkodási módot, aktuálisan az új dialógikus gondolkodási módra.

Általános ökológia, természetökológia, kultúrökológia, környezetvédelem, maradandóság, társadalmi igazság és dialógikus új gondolkodás. Mindezek a fogalmak egymással összefüggési kapcsolatokban vannak. És az eszperantó meg állandó kapcsolatban van megjelenése óta ezekkel a fogalmakkal és folyamatokkal.